Százhetvenegy éve történt. Aradon és Pesten. A megtorlás kegyetlen volt. A zsarnok nem tűrhette a lázadást. Tizenhárom honvédtábornok és az első felelős magyar kormány miniszterelnöke halt vértanúhalált e napon. És még nagyon sokan kerültek hóhérkézre vagy börtönbe súlyos évekre. Egy bűnük volt: a magyar szabadságért harcoltak mind! Rájuk emlékeztünk október 6-án. Minden osztály falára igényes tablók kerültek, sok gyerekrajzzal. A felsősök megtanulták kívülről az aradi vértanúk nevét (kimondani és helyesen leírni is!). Megemlékező videófilmet néztek meg kicsik és nagyok. Reggel az iskolarádión keresztül gyerekek véleményét, gondolatait ismerhettük meg október 6-áról. Íme néhány a sok közül:
„Én ezt az ünnepet szeretem, mert emlékezünk a régen meghalt hősökre.”
„Amikor lesznek gyerekeim, minden apró részletet el fogok mesélni nekik.”
„Én szeretem a hazáról szóló ünnepeket. Sokat jelent nekem ez az ünnep.” A megemlékezést és a plakátversenyt Mesics Zsuzsa tanárnő szervezte és vezette.